Mit jelent a kontrolling egy kisvállalkozásnak.
A szó nagyvállalati osztályt idéz, pedig egy húszfős cégnél néhány jól felépített kimutatásról szól. Az a kérdés, hogy honnan a legolcsóbb előállítani.
Mikor jön el a pillanat
Egy induló cégnél a tulajdonos fejben vezeti a számokat, és ez működik. Egy ponton viszont a cég túlnő ezen. A jelek jellemzően ezek:
- Nőtt az árbevétel, de nem érzi, hogy több pénz maradt volna.
- Több üzletág vagy több projekt fut, és nem tudja, melyik hozza az eredményt.
- A hónap végén meglepetés a bankszámla egyenlege.
- Év végén derül ki, hogy egy költségsor elszaladt.
Ez jellemzően a 10 és 100 millió Ft közötti árbevételnél, 2 és 20 fő között következik be. A cég már túl nagy ahhoz, hogy fejben menjen, de túl kicsi ahhoz, hogy saját pénzügyi vezetőt tartson.
Mi az, ami ilyenkor kell
Nem riportgyár. Három dolog:
1. Terv-tény
Egy egyszerű havi keret arról, hogy mire számít, és mellé a tény. Az eltérés az információ, nem a tény önmagában. Ha nincs terv, akkor az eltérés nem értelmezhető, tehát az első lépés mindig a terv összerakása. Nem üzleti terv pályázathoz, hanem használható havi keret: várható árbevétel, tervezett költségszint, létszám.
2. Bontás a cég szerkezete szerint
Az összevont eredmény azt mondja meg, hogy jól vagy rosszul megy. Azt nem, hogy miért. Ehhez a számokat abban a bontásban kell látni, ahogy a cég működik: részleg, munkaszám, projekt vagy üzletág.
3. Likviditás előre
Az eredmény és a pénz nem ugyanaz. Egy nyereséges hónap után is lehet szűk a bankszámla, ha a vevők később fizetnek, mint a szállítók. A gördülő pénzforgalmi terv erre válaszol, és ez az a kimutatás, amit a legtöbb kisvállalkozás egyáltalán nem készít.
Három ok, amiért a könyvelőnél a legolcsóbb
Ez a rész a lényeg, mert ez az, ami a döntést eldönti.
Az adat már ott van
A kontrolling alapja a főkönyv, amit a könyvelő amúgy is vezet. Egy külső tanácsadónak az első hónapjai adatgyűjtéssel telnek: hozzáférést kell kapnia, meg kell értenie a számlarendet, egyeztetnie kell. Ez a szakasz a könyvelőnél nem létezik, mert az adat nála keletkezik.
Van ennek egy kevésbé kézenfekvő következménye is: ha a riportot ugyanaz készíti, aki könyvel, akkor a riport és a beszámoló nem tud ellentmondani egymásnak. Két külön rendszernél ez rendszeresen megtörténik, és az egyeztetés több munka, mint maga a riport.
A dimenziókat az induláskor kell bekapcsolni
Ez a legkevésbé ismert és a legdrágább pont. A részleg-, munkaszám- és projektbontáshoz a könyvelt tételekhez hozzá kell rendelni a megfelelő kódot. Ha ez a könyvelés indulásakor be van állítva, akkor ez a kontírozás természetes része, gyakorlatilag többletmunka nélkül.
Ha viszont utólag akarjuk bevezetni, akkor a már lekönyvelt tételeket kell tömegesen átmozgatni. Ez több száz vagy több ezer tétel, és hónapok munkája. Ezért van az, hogy aki a könyvelést is végzi, az az első naptól jól tudja beállítani, aki pedig kívülről érkezik, az nem.
A marginális költség alacsony
Ha a dimenziók megvannak és a bizonylatfeldolgozás automatizált, akkor a riport előállítása nagyrészt lekérdezés. A tényleges emberi munka az értelmezés: megírni, mit jelentenek a számok, mi mozdult és miért, és mire érdemes figyelni.
Ez az a szerkezet, ami miatt ez a szolgáltatás egy húszfős cégnek is elfér, miközben ugyanaz a módszertan, amit egy nagyvállalatnál használnak.
Mi az, ami nem kontrolling
Érdemes tisztázni, mert a szó sok mindenre ráragadt:
- Nem a beszámoló. Az a múltról szól, és a hatóságnak készül.
- Nem a főkönyvi kivonat. Az adat, nem információ.
- Nem önmagában a szoftver. A tábla előállítása ma már olcsó. Az értelmezés nem az.
- Nem is havi több tucat oldal. Egy jó vezetői riport néhány oldal, és minden oldalán van egy döntés, amit meg lehet hozni belőle.
Hol kezdje
Nézze meg, hogy a jelenlegi könyvelésében be vannak-e kapcsolva a dimenziók. Ha igen, akkor a riport néhány hét alatt összerakható. Ha nem, akkor a döntés az, hogy mikor állítják be, és minél előbb történik meg, annál olcsóbb.
Megjegyzés
Ez a cikk általános szakmai tájékoztatás, és nem minősül adó- vagy pénzügyi tanácsadásnak. A konkrét kimutatások köre a cég méretétől, tevékenységétől és a vezetői döntések jellegétől függ.